---

DOMBHÁZ – VÁLASZ A KÖRNYEZETI ÉS GAZDASÁGI VÁLSÁG KIHÍVÁSAIRA?!

Ma még kissé sanda szemmel tekintünk rá: „Jó-jó, kedves lehet a hobbitoknak, na de hogy egy ilyenben lakjak ÉN?!

Pedig, ha kicsit a jövőbe gondolunk, megeshet, hogy hanyatt homlok dombházra cseréljük jelenlegi lakásunkat, házunkat, vagy minden korábbi elképzelésünket sutba dobva, a leendő otthonunkat úgy tervezzük meg, hogy legalább minimális földtakarást kapjon, sőt, ha olyan szerencsések vagyunk, hogy egy ideálisan tájolt domboldalon van a telkünk, akkor a domboldalba süllyedjen…

Hogy miért teszünk ilyen merész kijelentéseket?
Lássuk a dombház mellett szóló érveket, amelyeket a Búbos Ökoház Projektben is összegyűjtöttünk, és a lehetséges gyógymódokat az ellenérvekre:

---

Pro… A dombház előnyei:

• A föld igen kedvező hőtani tulajdonságokkal bír, melyet a szupervályog épület falainál is kihasználunk, de a házunkat földdel körbevéve, beborítva, még inkább kiaknázhatunk. Dombház esetében a ház nagy része széltől, hidegtől védett, földdel „szigetelt”. A legkedvezőbb, déli fekvésű telek esetében a háznak pont a leghidegebb és a hazánkban leggyakoribb (ÉNy-i) uralkodó széljárásnak kitett oldala van a föld alatt, védve a hidegtől, széltől.
  

A talaj mélyebb rétegeinek hőmérséklete télen-nyáron állandó (6 méter mélyen átlagosan +12 °C): télen melegebb, nyáron hidegebb, mint a levegő hőmérséklete. Tehát kisebb az a hőmérséklet-különbség, amit fűtéssel (nyáron hűtéssel) le kell győznünk a megfelelő benti hőmérséklet eléréséhez. Az energia, amit így megspórolunk, nemcsak a pénztárcánknak, de a Föld megóvásának is kedvez. A szélvédettség azt is jelenti, hogy a domboldalba simuló ház felett követve a lejtő ívét akadálytalanul áramlik a levegő, a szél, míg egy szabadon álló ház esetében a házfalnak ütközve hűti az épületet, nyáron pedig huzatot okoz.

• Mindkét fenti szempont, azaz a hidegtől-melegtől, illetve széltől való védelem, a globális felmelegedés és a mai egyre szélsőségesebb időjárás szempontjából igen fontos. A rekkenő nyári melegektől legszívesebben a föld alá bújnánk, ugye? Egyre többet hallunk az orkánszerű viharok okozta károkról (lefújt tető, kidőlt fák okozta kár). Bizony, az építészetnek új megoldásokra van szüksége az egyre szélsőségesebb időjárás, illetve a hagyományos tetőfedés drága és a viharokkal szemben sebezhető volta miatt.

• A Búbos Dombház délnyugati lejtőn épül, a dombház szabadon fekvő homlokzatát és fő üvegfelületeit délre tájoltuk, beengedve a télen alacsonyan járó napsugárzást (passzív fűtés, l. alább). A főbejárat az uralkodó széljárástól védett irányban tájolt (a télikert délkeleti oldalán nyílik). A ház az északi oldalával a földbe süllyed, az északnyugati széltől a széles támfal is védi. Nyáron a nyugati nap sugarai fűtik a legjobban a házat (alacsonyabb szögben érik a falat, mint a déli napsütés). A Búbosház tájolása és a támfalkaréjok védik a homlokzatot a nyári erős nyugati naptól.

• A fűtési költségeket tovább csökkenti, hogy a Búbos Dombház esetében a központi kupolát (konyha, nappali) és a hálószobákat északi oldalról körbeveszik a mellékhelyiségek, és szigetelik a házon kívüli hidegebb földtől. Mivel ezek a mellékhelyiségek kevesebb benapozottságot igényelnek, nem jelent hátrányt, hogy a dombház hátsó (északi) része a föld alá van süllyesztve. (Felülről egyébként kapnak fényt a tető- és a fali bevilágító ablakokon keresztül.)

• A dombház belesimul a hosszú telek hajlatába, közel a domboldal kulcsvonalához, amely a permakultúrás tervezési szempontok alapján a legideálisabb helye a lakóépületnek (l. ábra). Mellesleg innen gyönyörű a kilátás, jó a benapozottság; 

• Lejtős telek esetében a dombház a legideálisabb megoldás, mert kevesebb földmunkát igényel, mintha a házat minden oldalról szabadon lévő, vízszintes területtel akarnánk körbevenni, azaz hatalmas teraszt alakítanánk ki a háznak.

• Számos lehetőségünk van a nap és a föld energiájának passzív hasznosítására akkor is, ha nem engedhetjük meg magunknak, hogy költséges napelemeket vagy geotermikus szivattyút telepítsünk, vagy ha el akarjuk kerülni (vagy minimalizálni) a bonyolult, drága és sebezhető gépészet alkalmazását. Ezekkel tovább fokozhatjuk a dombházunk fekvéséből és tájolásából fakadó előnyös hatásokat:
  -> Napcsapda: a déli tájolású üvegfelületeken beérkező téli napsugárzás hőenergiáját érdemes jó hőtároló anyaggal felfogni, pl. megfelelő anyagú és színű burkolttal, tárgyakkal, falazattal (vályog, tégla stb.), de ezt a szerepet láthatja el a belső térben elhelyezett nagy mennyiségű víz is (pl. vízzel telt tartályok). A szupervályogból kialakított boltozatos szerkezet lehetővé teszi, hogy a boltozat két végét lezáró - nem teherhordó! - falakra nagy üvegfelületeket helyezzünk el. Érdemes tehát ezeket a boltozatokat déli irányba tájolni, ahogy pl. a Búbos dombház hálószobái esetében is tettük.
  -> „Napsugár tó”: A ház déli homlokzata és nagy üvegfelületei elé épített tó felülete az alacsony szögben érkező téli napsugarakat visszaveri, és a házba vezeti, felerősítve ezzel a napcsapda hatását.
  -> Télikert: A déli homlokzat elé építendő télikert szintén napcsapdaként működik, és egyben elölről is szigeteli a házat, azaz a fal nem érintkezik közvetlenül a kinti hideg levegővel. Növények teleltetésére, téli konyhakert létesítésére, palántázónak, vagy jó időben étkezőnek is alkalmas.

• A Búbos Dombház földdel takart, zöldtetős épület lesz. A zöldtető nemcsak szép és kihasználja a föld előbb említett előnyeit, de csökkenti a bevitt energiát (anyag, szállítás), a környezetterhelést és a költségeket is a jelenleg elterjedt tetőszerkezet elkészítéséhez képest.
• Nem elhanyagolható esztétikai, egészségügyi és környezetvédelmi szempont, hogy a dombház a természetbe illeszkedik, a tájba simul, nem bontja meg hivalkodóan a tájkép egyensúlyát, harmóniában van a természettel. A kupolás belső terek nagy teherbírásúak, tágasak, az ívelt vonalak természetesek, számos szempontból egészségesebb
  

• Nem elhanyagolható szempont, különösen a külterületen építkezők számára, ahol többnyire kicsi a megengedett beépíthetőség (általában 3%), hogy a beépíthető területhányadba csak a telek szintjéből 1 méterre vagy annál magasabban kiálló épületrészek számítanak bele. Így kicsi telekre is megfelelő méretű, harmonikus elrendezésű ház építhető, szemben a külterületeken gyakran látható kis alapterületű, emeletes, magas sátortetős – aránytalan és csúnya „torony”házakkal. Ezt az előnyt használtuk ki a Búbos dombház építésénél is.

Kontra… avagy mégsem? Tippek a hátrányok kiküszöbölése:

• Első számú kritika az szokott lenni, hogy sötét, odúszerű lesz a ház. A nagy, kellően benapozott déli üvegfelületekkel és a tetőbevilágítókkal szép és világos dombházat építhetünk. Ráadásul a ház két oldalán a dombra vezető lépcsővel határos falakra is tehetünk ablakot, így oldalról is kaphatnak fényt a szobák. A támfal a lépcsőkialakítás esetében is védi a ház falát az időjárás behatásaitól. A szupervályog-technológia különösen alkalmas arra, hogy a sorok közé, kisebb, egyszerűen beépíthető bevilágítót (csőablakot, üvegtéglát) helyezzünk el, ami fényt enged a lakásba, egyben széppé és hangulatossá varázsolja a tereket.

• Luxus?! Sokan ugyan vágynának dombházra, de nem engedhetik meg maguknak a drága kivitelezés miatt. A jelenleg megszokott, vízszintes födémmel rendelkező épületet a föld alá helyezni – a föld hatalmas tömege miatt – statikailag előnytelenebb és drágább, mintha kihasználjuk a boltozatok, kupolák statikai erejét. Ahogy a „kör négyszögesítése”, úgy ez esetben a fordítottja, azaz a kocka ívesítése is nagy kihívás. Boltozatot, pláne kupolát építeni kocka építőelemből, azaz téglából, költséges és nagy szakértelmet igénylő dolog. Szóba jön a beton, de attól tényleg bunkerre vagy óvóhelyre hajaz a dolog. Ezt a nehézséget kiküszöbölhetjük a szupervályog-technológiával, amely az ívelt falak, különösen a kupolák kialakításának a legegyszerűbb és legolcsóbb módja.

• Gyakori aggodalom a ház beázása, a falak nedvesedése, penészesedése. Ez megelőzhető a gondos szigeteléssel a földnedvesség ellen, illetve a külső föld beltérinél alacsonyabb hőmérséklete ellen. Tehát nemcsak víz-, de hőszigetelés is szükséges a föld felőli oldalon is (kivéve a Búbos Teveháznál, ahol teljesen más a koncepció)! A ház körül érdemes vízelvezető drénrendszert is kialakítani a földbe szivárgó csapadékvíz elvezetésére. Egyébként a szivárgó (kapilláris) víz (pl. az aljzaton, falak alatti részeken keresztül) és a hőhidak ellen bármilyen (föld feletti) ház esetében is védekezni kell, és csapadéktól is meg kell óvnunk a házunkat a tetővel, lábazatvédelemmel. A kupolás-boltozatos térkialakítás sokkal kedvezőbb a belső levegőkeringés és a hőhidak kialakulásának megelőzése szempontjából. A Búbosház esetében hőszigeteléshez nádpallót terveztünk, amely vízzel szemben is ellenálló, azt elvezeti, természetes anyag és hőszigetel is egyben.

• Amennyiben vízszintes telekre építünk zöldtetős házat, több a földmunka, de a fenti előnyök miatt még vízszintes teleknél is megfontolandó földtakarást, egyfajta mesterséges dombot képezni a telkünkön. Ez esetben is lehet részben a föld alá süllyeszteni a házat.

• Végül, de nem utolsósorban, a dombház tervezése mind építészetileg (belsőépítészetileg is), mind statikailag nagyobb szakértelmet, több egyedi és kreatív megoldást igényel a „kockaházaknál”. Erre fontos kellő figyelmet fordítani, hiszen az építési engedélyeztetési eljárás gördülékenységéhez is szükséges a megfelelő statikai és műszaki tervdokumentáció. Sok szempontot azonban józan paraszti eszünkkel magunk is átgondolhatunk, és együtt tervezhetünk a kellően nyitott és íves épületek tervezésében jártas építészünkkel. Ezekben is segít a Búbosház Projekt részletes dokumentációja, vagy egyedi ötletek esetében a szupervályog konzultáció és/vagy a tanfolyam.