2) Fenti megállapítás nem azt jelenti, hogy a szupervályog nincsen alaposan kitalálva, szakmailag megalapozva, és szigorú tesztelés alá vetve (-> Mi az a szupervályog). Mivel a teljes rendszert egy földrengésekre specializálódott amerikai építész fejlesztette ki, a konstrukció megállja a helyét. A szupervályog prototípus épületek a kaliforniai építési hatóságoknak megfeleltek, sőt 200%-osan teljesítettek a földrengés teszteken. Ez nem kis dolog, tekintve, hogy a térség a legmagasabb rizikójú földrengészónában fekszik, így az építési előírások a legszigorúbbak. A szupervályog fal tehát erős, ellenálló és tartós, amennyiben az építők betartják az építés alapszabályait. Azonban ezeken a szabályokon belül számos megoldás lehetséges, nagyobb a szabadság, mint egy „hagyományos”, azaz jelenleg elterjedt ipari építési technológia esetében. Ugyanakkor a szupervályog önmagában csak egy falszerkezet, aminek a kiegészítő elemeit, amitől egy ház a végső formáját és funkcióját elnyeri (szigetelés, alapozás, tető, vakolat stb.) többféle módon is elkészíthetjük, igazodva az igényekhez, a pénztárcánkhoz, az adott éghajlathoz és az építési kultúra kívánalmaihoz. Mivel a szupervályog nem ipari, központosított, szabványos technológia, nem tanítják a szakiskolákban, és nincsenek hozzá "egységcsomagok" az építési áruházakban, ezeknek a részleteknek a kitalálása az építőkre van bízva. Az építő kreativitásán és szakmai tapasztalatán múlik, hogy hogyan illeszti hozzá a kiegészítő késztermékeket a szupervályog rendszerhez, vagy hogy hogyan helyettesíti ezeket alternatív, sokszor saját készítésű és olcsóbb megoldásokkal (lásd DIY, következő pont). 

Hosszú a bevezető?! Ha idáig kitartottál az olvasással, akkor nagyon valószínű,
hogy ez az alternatív szemlélet és a szupervályog Neked való J.

3) A szupervályoggal leggyakrabban egy olyan – nálunk még nemigen ismert – kezdeményezés keretében építenek, amit úgy hívnak, hogy „owner builder”, azaz tulajdonos-építő (ha szó szerint fordítjuk, jobb szó egyelőre nincsen rá). Ez azt jelenti, hogy a leendő ház tulajdonosa maga épít, és nem bíz meg kivitelező céget. -> http://theownerbuildernetwork.co/ A tulajdonos-építő pedig egy még széleskörűbb „mozgalomnak” a része, amit Do it Yourself”-nek (DIY), „Csináld magadnak” hívnak. Számos módszert, technológiát osztanak meg a DIY hálózat tagjai, és nemcsak egyszerű házi praktikákat, hanem komoly technológiai leírásokat is, amelyek segítik a mindennapi életünket, különösen az önellátásra törekvőkét. 

4) Ha már a fenntarthatóságnál tartunk, a szupervályoggal általában olyanok építenek, akik elkötelezettek a környezettudatosság, a fenntartható építés és életmód iránt. Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy ez nem mindig jelent 100%-ban természetes alapanyagokat! (Hogy miért, ezt leírjuk majd másutt, addig is íme egy remek cikk a témában: -> Themudhome cikk: Natural, Sustainable or Quality Building.) Mielőtt valaki panaszkodna, hogy miért is használunk műanyag tömlőt, és ugyan már hagyjuk ki a drótot is a szupervályogból. Még ha azon is vagyunk, hogy minimalizáljuk a mesterséges, iparilag előállított anyagok használatát, és még természetesebb alternatívákat találjunk ki, lásd zsákvályog, ez a technológia egyelőre így működik, ahogy van. Lásd következő pont, kompromisszumrendszer. 

Ugyanígy fontos szempont az is, hogy a majdani otthonhoz elérhető áron jussunk hozzá. A mostani "ökoházak" sajnos a mai napig egy tehetősebb, kiváltságos réteg „úri huncutságának” tűnnek az átlagember számára, akármennyire is van benne „zöld” beállítottság. Éppen erre kíván alternatívát nyújtani a szupervályog.

5) Azt is tudnunk kell, hogy az építkezés során egy sor kompromisszumot kell kötnünk, mert számos szempont, amit figyelembe kívánunk venni, (még ha elsőre erről nem is tudunk) egymásnak ellentmondó (pl. legyen természetes az építőanyag, de egyben legyen „örökéletű” is és ne kelljen karbantartani, vagy legyenek a felhasznált anyagok olcsók, ugyanakkor legyenek tartósak és környezetkímélők is). Ezek a sokszor ellentmondó kívánalmak igen nagy kihívást jelentenek az egészséges otthonra vágyóknak, és nagyon komoly tervezési és előkészítő munkát igényelnek. (-> Búbos Ökoház előzmények)

6) A szupervályog világviszonylatban is csak pár évtizedes technológia, nálunk pedig még alig ismert. Ezzel együtt jár, hogy kis hazánkban még nincsenek átfogó tapasztalataink. Azt tudjuk, hogy a hagyományos vályog jó dolog, de vannak vele gondok (-> Mitől szuper a szupervályog?), amiknek a kiküszöbölésére a szupervályog egy életképes alternatívát nyújt. Nincs azonban minden kitalálva az utolsó szög helyéig. Aki egyébként erre vár a szupervályoggal kapcsolatban, az ne is reménykedjen, mert soha nem is lesz (l. 1. pont). Számos dolog menet közben alakul, ráadásul egy sor technológiai kérdésre többféle jó megoldás is létezik a szupervályog-építés során (l. 2. pont). Igaz ez egyébként a ház többi részére is, amelyek nem a szupervályogtól függenek (lásd tető, szigetelés és sorolhatnám), különösen az előző 5. pont függvényében. Ez a tulajdonos-építőket nem riasztja el, hiszen saját maguk járnak utána a dolgoknak, és választják ki a legszimpatikusabb megoldásokat, de a kivitelezőknél többnyire kiveri a biztosítékot, hiszen szemben állnak a megrendelővel, akinek azonnali válaszokat kell adni.

(Szintén zárójelben jegyzem csak meg, hogy egyébként hiú ábrándokban ringatja magát az, aki elhiszi, hogy jobban be van biztosítva a jelenlegi, „bejáratott” ipari technológiákkal. Mutatja ezt a sok elégedetlen építtető, aki hatalmas pénzekért kap silány minőséget, és ha esetleg érvényesíteni akarná a kártérítési igényét, szembe találkozik a ma gyakorlatilag működésképtelen fogyasztóvédelemmel és joggyakorlattal. Nincs az egyénnek semmi esélye a pénzes vállalatokkal és szolgáltatókkal szemben, de még ha van is, legyen idege kivárni az évekig húzódó pereskedést. Arról nem is beszélve, hogy egy sor anyagra és eljárásra csak pár év garanciát vállalnak a hivatalos cégek, ami egy ház esetében édeskevés. Hogy menet közben kiderül, hogy az adott anyag alkalmatlan vagy egészségre káros?! Pech! Mi tehát a természet pártján állunk, az ott található építőanyagok millió éves tesztelésnek lettek kitéve, és nem döntötték romba az ökoszisztémát, mint az emberi technológia jelenlegi áldásos vívmányai... No, nem vagyunk a fejlődés ellen, de legyünk résen!)

7) Végül, de nem utolsó sorban, ne várjunk csodákat! A szupervályog nem kínál megoldást minden otthonteremtési problémára. Nem egy hipp-hopp gyorsépítési módszer, amellyel fillérekből ugyanolyan színvonalú, azaz az elvárt összkomfortos ház építhető, mindezt úgy, hogy természetesen(!) szebb, jobb, tartósabb, egészségesebb, fenntarthatóbb, mint egy jelenleg megszokott technológiával épült ház. Persze (szerintünk :-) szebb, jobb, egészségesebb, fenntarthatóbb, de ennek "ára" van. Olcsóbb lehet, de nem feltétlenül (attól függ… lásd -> Mennyibe kerül?), gyorsnak semmiképpen nem gyors, mert munka- és időigényes az építése, hiszen nagy tömegű falazat épül, és bizonyos részei a technológiának „pepecseléssel” járnak, ha szépen akarjuk csinálni (jó munkához idő kell :-). Tartósabb pedig akkor lesz valami, ha olyan anyagokat használunk, amelyek sokszor nem természetesek, és környezetre, egészségre károsabbak, mint a régi, egyszerű módszerek (lásd bolti vakolóanyag vagy sártapasztás). L. kompromisszumrendszer, 5. pont.

Nos, összegezve a fenti eszmefuttatást:
Kiknek jelenthet  egy értékes alternatívát az ökoépítészet, és azon belül a szupervályog?

• Aki bevállalja, hogy hosszú távon megéri az újba belevágni
  (-> Mennyibe kerül?), mert a szupervályog nyújtotta előnyök      
  (-> Mitől szuper a szupervályog?) alapján úgy gondolja, hogy érdemes. Például, mert bizonyos formavilág megépítésére, l. íves szerkezetek, vitathatatlanul a szupervályog a legegyszerűbb és a legolcsóbb módszer, azon egyszerű oknál fogva, hogy a „kockatéglát nehéz ívesíteni”, azaz nemcsak a kör négyszögesítése problémás, hanem a fordítottja is :-). Aki tégla Hobbit-házra vágyik, ingét gatyáját ráköltheti. A szupervályog viszont kupolák, boltozatok, dombházak építésére ideális. De itt van egy sor öko szempont is -> Búbosház Mitől Öko?, amiért érdemes.

• Aki úgy gondolja, hogy megtanulni egy új technológiát, amivel saját maga is tud építeni, nemcsak akkor érdemes, ha már holnap szalad is, hogy felépítse álmai otthonát. Hanem azért is, hogy egy olyan  dologba fektessen (időt, energiát, pénzt...), amely hosszú távon is értékálló tudás és tapasztalat, és amivel növelhető az önállóságát, a függetlenségét (az önrendelkezését, hogy ezt a szép tudományos fogalmat használjuk :-). Akár a közeljövőben, akár később... sőt átadhatja a családjának, barátainak, utódainak is. 

• Aki bírja a bizonytalanságot, és nem zavarja, ha elsőre nincsenek tuti válaszok, és van bizalma a másik jó szándékában… Ez az építőiparban nem egyszerű, ezért is érdemes tulajdonos-építőnek lenni, vagy legalábbis a lehető legnagyobb rálátással rendelkezni a tervezés és a kivitelezés teljes folyamatára. Aki úgy gondolja, hogy fontos számára, hogy milyen lesz az otthona, az fog erre időt és energiát szánni. 

• 
  Aki bevállalja, hogy kicsit több idő és odafigyelés kell az otthona megteremtéséhez a szupervályog esetében. Első körben a megtervezéséhez. (Bár a ház okos és alapos tervezése kihagyhatatlan, bármivel is építünk. Szerintünk…) És több utánajárást igényelhet az engedélyeztetési eljárás is, illetve a megfelelő anyagok és eszközök beszerzése, és maga a kivitelezés.

• Aki vállalja, hogy amíg nem lesz elég elhivatott és hosszú távú "nyereségben" gondolkodó hivatalos szupervályog kivitelező csapat, addig keres egy nyitott és kreatív kivitelezőt, akit delegál a szupervályog elsajátítására, vagy maga tanulja meg a technológia alapjait, hogy felügyelni tudja a kivitelezés folyamatát.

• Az a legideálisabb, ha vállalja, hogy a saját kezűleg is részt vesz az építésben. Nemcsak a fenti szempontok miatt, hanem mert érdemes beletenni a figyelmet (szeretetet) azokba a dolgokba, amik körülvesznek minket, mint pl. az otthonunk… (De ez már aztán tényleg ufó gondolkodás, nemde bár?)